Segítség kezdő szabadulószobások számára

Ha még nem voltál szabadulós játékon, viszonylag nehéz elképzelni, hogy mi is történik ott.

Az elmúlt évek tapasztalataira támaszkodva, arra gondoltunk, összegyűjtjük a leggyakoribb mondatokat, amiket a játékosainktól szoktunk hallani, a szabadulós játék izgalmas 60 perce alatt. Így talán jobban testközelbe hozzuk a játék hangulatát, illetve könnyebb lesz vizionálnod, hogy milyen is lehet egy szabadulószobában játszani.

A kiejtett mondatok kicsit elemezzük is, a tanulmányban röviden összefoglaljuk, milyen helyzet, milyen szituáció állhat egy-egy olykor furcsa megszólalás mögött :-)

Lássuk tehát miket mondanak legtöbbször, a szabadulószobás játékosok:

 

A játék kezdetén:

„Ennyi?! És mit kell most csinálni??”

Szerintünk a játékos mögöttes gondolata: Ebből a pár bútorból és tárgyból kellene kiindulni? Hűha! Ez érdekes lesz…

Animátori kiegészítés: Kincskeresés indul! A csapat első benyomása a szobáról, ahol gondosan mi elrejtettünk dolgokat előlük. A kérdés csak az, hogy megtalálnak-e mindent, amire szükségük lesz…

„Találtam valamit… ööö…ilyen izé…szerintetek ez mi?!”

Mögöttes gondolat: Oké, király, én találtam, de hirtelen fogalmam sincs, hogy ez mire jó, talán a többiek ...

Animátori kiegészítés: A játékos egy olyan tárgyat talált, amiről tudja, hogy kell neki, de egyelőre még nem sejti, hogy mire is lesz ez majd jó. Beindul a kreatív gondolkodás.

 

A játék közepén:

„Ez mi volt?”

Mögöttes gondolat: Jujj, mit csináltam! Mi volt ez a hang??

Animátori kiegészítés: Egy-egy cselekvés után váratlan dolgok történnek, de sokszor ez a reakció a hangjelzésre is, ami 15 percenként ad egy emlékeztetőt a csapatnak.

„Már eltelt fél óra!!?”

Mögöttes gondolat: Te jó ég! Nagyon gyorsan telik az idő!

Animátori kiegészítés: Bizony bizony, a játékosok arról számolnak be, hogy a 60 perc játék úgy 20-30 percesnek tűnik. Ez a flow állapot, mikor beszippant valami, jelen esetben a játék, és annyira benne vagy, annyira élvezed, hogy mindent elfelejtesz, többek között még az időérzékelésedet is, és ez jó, mert ilyenkor töltődsz fel igazán!

 „Szerintetek ez mire jó?”

Mögöttes gondolat: Megpróbáltam ezt ide tenni, de most sem történt semmi. Újra bedobom a közösbe, mert szerintem ez tuti kell valamire!

Animátori kiegészítés: Visszatérő kérdés nagyon! A gyanús tárgyak klasszikus felhasználási módja általában nem válik be, és a játékosok folyamatosan ötleteket keresnek arra, hogyan tudna az a dolog másképp segíteni nekik.

 „Kérjünk segítséget?”

Mögöttes gondolat: Egy kicsit mintha elakadtunk volna... Mi legyen?

Animátori kiegészítés: Gyakori kérdés a játékosok között. Meg kell fontolniuk a választ, mert nálunk a Sweet Escape szabadulószobákban mindösszesen háromszor lehet ezzel a lehetőséggel élni. Ezzel egy kis stratégiát is fel kell állítaniuk a csapatoknak, mert a segítség nem korlátlan! :-)

„Kinyílt!”

Mögöttes gondolat: Na végre, jó a kód, király vagyok, sikerült megoldani!

Animátori kiegészítés: A csapat ügyesen kombinálta a rendelkezésére álló tárgyakat, információkat, megtalálták az összefüggését egy feladványnak, és összehoztak egy kódot, ami jónak bizonyult, és sikerült kinyitniuk egy lakatot vagy ajtót. Ez óriási érzés, hatalmas sikerélmény minden egyes lakat-, vagy ajtónyitás!

„De ügyes vagy!”

Mögöttes gondolat: Ezt mégis hogy találta ki? Tök jó, hogy itt van, haladunk a cél felé!

Animátori kiegészítés: Ez általában közvetlenül a „kinyílt” után szokott jönni. A szabadulós játék egyik legnagyobb pozitív hatása, a csapatépítés! A közös ötletelés, és cél, a játék izgalma remekül összehozza a társaságot, és csak úgy röpködnek a dícséretek, amik remekül növelik önbizalmunkat! És néha a dicséret annak is jár, aki csak a szikrát indítja be, tehát a feladat megoldását nem ő viszi végig, de a többiek az ő ötletén indultak el, és jutottak célba. Akár csak egy megtalált kellékkel igen hasznos tagja lehet bárki egy csapatnak!

„Ezt hogy csináltad?”

Mögöttes gondolat: Lemaradtam. Ezt mégis hogy találta ki?

Animátori kiegészítés: Előfordul, hogy bizonyos feladványokat a fiatalabbak, gyerkőcök hamarabb megoldanak, mint a felnőttek, akik hajlamosak lehetnek a dolgokat túlkombinálni. :-) (Kedves Felnőttek! Ne becsüljétek alá a gyerekeiteket! :-)) Van, hogy a szülők meglepődve figyelik, hogy csemetéjük milyen sokat hozzá tudott tenni a játékhoz.
 

 

Segítségnyújtás közben:

„Ez még nincs kinyitva!”

Mögöttes gondolat: Ennek még meg kell találnunk a megoldását. Vajon mi lehet ide elrejtve?

Animátori kiegészítés: a segítségkérés elején szokták a játékosok nekünk szegezni, általában egyfajta összegzés részeként, hogy mihez kell még a csapatnak egy-két tipp a haladáshoz. Az igazság az, hogy mi folyamatosan figyeljük a történéseket, így pontosan tudjuk, hogy a csapatot miben kell segítsük, hogy a leghatékonyabban tudják folytatni a küldetést.

„Óóóó!” (miközben a játékos a homlokát csapdossa)

Mögöttes gondolat: Hogy erre én miért nem gondoltam?! Tök egyszerű pedig.

Animátori kiegészítés: Ez az általunk nagyon szeretett „Aha-faktor” vokális megnyilvánulása. Ekkor már biztosan tudjuk, hogy a kis segítség, célba ért, és a csapat most már boldogulni fog egyedül is a feladat megoldásával. 

 „Ne máááár!” (Igen, ez tényleg ilyen elnyújtott „á”…)

Mögöttes gondolat: Erre miért nem gondoltam eddig?!

Animátori kiegészítés: Az „Óóóó” tesója, abban az esetben hangzik el, mikor a csapat már a legkomplexebb megoldási utakat vázolta fel, de a feladvány megoldása a lehető legegyszerűbb alapokon nyugszik.

 

Segítségnyújtás után:

„Biztos félre akar vezetni...”

Mögöttes gondolat: Itt minden részlet számít, olvassunk csak a sorok között!

Animátori kiegészítés: Általában felmerül a gyanú is, hogy az animátorok vajon jó irányba terelték-e a játékot, vagy csak azért mondták azt amit, hogy összezavarják a csapatot. Csak a rend kedvéért: a játékmesterek nem szoktak kamuzni… a segítség, az segítség részünkről mindig :-)

 

Közeleg a játék vége:

„Már csak 10 percünk van!”

Mögöttes gondolat: Nagyon fogy az időnk, siessünk! Segítem a csapatot, hogy tájékoztatom őket, mennyi van hátra.

Animátori kiegészítés: Klasszikus mondat főleg gyerekektől, és ezt a mondatot általában percenként halljuk az utolsó 10 percben. Nos, tapasztalt szabadulószobások tudják, ilyenkor ezt a helyén kell kezelni. Javasolt inkább a még nem oldott rejtvényekre koncentrálni, mint folyamatosan pánikolni, hogy lejár az idő. Mérlegeljétek a helyzetet, mely tárgyakat nem használtátok még, keressetek kutassatok még alaposabban, hátha előkerül egy újabb kellék, esetleg kérjetek újabb segítséget, ha még van…:-)

 

Játék vége:

„10… 9… 8…”

Mögöttes gondolat: Mindjárt vége a játéknak! Mókázzunk a végére, már úgy is mindegy :-)

Animátori kiegészítés: Szerintem sejtitek, mi ez. :-) Ez inkább egy-két gyerek részéről szokott elhangozni, de olykor nagyon cukik, és együtt konstatálják, hogy lejár az idő, és az utolsó 10 másodpercet kacagva, és jó hangosan kántálják végig.

 „Sikerült!” vagy „Majdnem…”

Mögöttes gondolat: Megcsináltuk! Baromi ügyesek voltunk, pedig ez egyáltalán nem volt egyszerű! Alaposan megdolgoztattak itt minket!

Animátori kiegészítés: A játék általában ezzel a két mondattal szokott zárulni a végkimenetel függvényében. Azt szoktuk mondani, az élményt mindenkinek, a kijutást senkinek sem garantáljuk! :-) A csapatok kisebb százaléka jut csak ki a szobáinkból, de ennek ellenére, 100% garanciát adunk, hogy mindenki feltöltődve, és vidáman távozik a játék után, még akkor is, ha nem jutott ki.

A Ti játékotok vajon melyikkel fejeződik be?
Próbálj szerencsét a Sweet Escape-ben, és kiderül! :-)


Most talán sikerült kicsit beleélned magad, de ha szeretnél mégtöbbet megtudni, hogy mi vár rád szabadulószáinkban, olvasd el ezt: Hasznos infók kezdő szabadulószobásoknak :-)

A cikk társszerzője: Sánta Diána


Megosztás